Fülzúgás és anyagcsere
Fülzúgásnak nevezzük a hangforrás hiányában hallható hangérzékelést. Az egyén ezt a hangot az egyik vagy a másik, esetleg mindkét fülében vagy a fejében hallhatja. A megkérdezettek általában kellemetlen hangként írják le a fülzúgást. Megjelenési formája különböző lehet, például csengés, zümmögés, sziszegés, búgás, fütyülés, ketyegés, sípolás, dallam, ciripelés vagy csipogás.
Becslések szerint minden ötödik ember tapasztal élete során hasonló jelenséget. Maga a fülzúgás nem betegség, de lehet valamilyen betegség kísérő tünete. Az is előfordul, hogy valamely típusú halláscsökkenés velejárója, mint a vezetéses vagy idegi hallásvesztés, illetve más, a fület érintő állapotok, ide értve a fertőző fülbetegségeket, a hallójáratba került idegentestet, a felszaporodott fülzsírt, valamint a zajártalmat.
Egyes anyagcsere betegségek is előidézhetik a fülzúgást, illetve az ezekre szedett gyógyszerek mellékhatásai, továbbá a rendkívül alacsony szerotonin vagy magas inzulin szint. Azt is megfigyelték, hogy bizonyos élelmiszerek fogyasztása fokozza a fülzúgást az érintetteknél. A belsőfül, akárcsak az agy feléli energiatartalékait. Ezek anyagcseréje közvetlen kapcsolatban áll a vérben levő oxigén és glükóz mennyiségével. A glükóz anyagcseréjének megváltozása jelentős hatással van a belsőfül működésére. Mivel a fülzúgás egy szubjektív érzet, rendkívül nehéz azt objektív módszerekkel mérni és diagnosztizálni.
Kezelése is nehézségekbe ütközött mindaddig, amíg egy lelkes és elkötelezett svájci kutatócsoport ki nem fejlesztett egy orvosi lézer eszközt, mellyel a fülzúgástól szenvedők egyszerűen, fájdalommentesen, otthoni körülmények kötött kezelhetik eredményesen magukat. A módszer világszerte már több mint 40.000 ember számára hozott enyhülést.